A Tarasz Bulyba című elbeszélés már majdnem regény, ritka darabja Gogol rövid életének. Méltatói ekként dicsérik: A Mirgorod című kötetben van egy már-már regény terjedelmű elbeszélés is, a Bulyba Tárász. Egyszerre mulatságos, nagy pátoszú és tragikus hőstörténet az ukrán múltból. Romantikus hősköltemény prózában, romantika a realizmus szolgálatában. A népélet, a nép őrizte történelmi hagyományok látomása. A nagy humorista kitűnően tudott tragikus mozzanatokat is ábrázolni. De a tragédián túl még valami belopakodott ebbe a derűbe. A szorongás. (Hegedüs Géza) Nézzünk egy másikat: A Tarasz Bulba fordulatos cselekménye a 16-17. században, a lengyelek elleni háború idején játszódik. A legendás kozák atamán történetében a romantikus történelmi regények ismert jelenetei: hősi tettek és árulások, féktelen indulatok és nagy leszámolások elevenednek meg. Mégsem annyira regény, mint inkább a hősi énekek stílusában, bár prózában írt eposzi hatású mű; vágyakozás a nyomasztó jelenből egy letűnt, hősi világ után. Tarasz Bulba a (katolikus) lengyelek elleni harcában végül az ortodox hit védelmezőjévé magasztosul, ám máglyahalála „az ősi és tiszta, bár naiv lét széthullásának, fájdalmas pusztulásának jelképe is.” (moly.hu) Az elbeszélést Kiss Dezső klasszikus műfordításában adjuk közre.
